Egy fesztivál sikeréről sokat elárul a látogatók száma, a standok előtt összegyűlő vendégek érdeklődése és az a pezsgés, amely négy napon át megtölti a rendezvény helyszínét. De legalább ennyire érdekes megnézni azt is, mi történik a pult másik oldalán. Vajon miért érkeznek a borászatok a Borfesztiválra, mit szeretnének elérni a részvétellel, milyen kínálattal készülnek, és mennyire fontos számukra a személyes jelenlét?
Az idei adatfelvételben a 35. Budapest Borfesztivál valamennyi boros kiállítója részt vett, a kérdőíveket pedig még a rendezvény ideje alatt töltötték ki. Az így kirajzolódó kép jóval többet mond a Borfesztivál szerepéről annál, mint hogy négy nap alatt hány pohár bor fogyott el.
Nem egyszerűen bort eladni jönnek
A válaszok alapján a kiállítók számára a Borfesztivál elsősorban nem értékesítési, hanem márkaépítési és kapcsolatteremtési lehetőség.
A felmért standok közül 96% jelölte meg célként a márkaismertség növelését, a válaszadók közel kétharmada pedig ezt nevezte meg elsődleges részvételi célként. Ezzel szemben mindössze kevesebb mint 10% számára volt a közvetlen értékesítés a legfontosabb szempont.
A számokból tehát egyértelműen az látszik, hogy egy ilyen rendezvény értékét ma már nem pusztán a helyszínen eladott palackokban érdemes mérni. A Borfesztivál sokkal inkább olyan találkozási pont, ahol egy pincészet személyesen mutathatja meg magát több tízezer potenciális fogyasztónak.
Ezt erősíti egy másik adat is: a kiállítók több mint háromnegyede a meglévő fogyasztókkal való találkozást is fontos részvételi célként jelölte meg. Miközben a bormárkák kommunikációjának egyre nagyobb része zajlik digitális felületeken, a személyes találkozás értéke láthatóan nem csökkent. Sőt, éppen ez lehet az egyik olyan lehetőség, amelyet egy fesztivál semmilyen online kampánnyal nem tud helyettesíteni.
A pult mögött nemcsak bort, hanem tudást is kínálnak
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Borfesztiválon nagyon nagy arányban találkozhatnak a látogatók valódi szakmai szereplőkkel. A felmért standból mindössze néhány jelezte, hogy nem volt jelen borász vagy szakmai képviselő. Ez azt jelenti, hogy a standok mintegy 94%-ánál legalább időszakosan szakmai szereplővel is lehetett találkozni, közel több, mint a felénél pedig a teljes nyitvatartási idő alatt jelen volt szakmai képviselő.
Ez fontos különbség egy egyszerű borkóstoló rendezvényhez képest. A pohárba kerülő bor mellé történet, termőhely, évjárat, szőlőfajta és személyes tapasztalat is társulhat, sok esetben közvetlenül attól, aki a bort készítette vagy napi szinten dolgozik vele.
Érdekes ugyanakkor, hogy ezt a lehetőséget kommunikációs és programszinten még korántsem használja ki mindenki. A kiállítók 27%-a szervezett saját programot, és csupán 5 stand jelzett előre meghirdetett borászjelenlétet. A szakmai tudás tehát ott van a standokon, de jelentős része még „rejtve marad” azok előtt, akik nem tudják előre, kit és mikor érdemes keresni.
Ebben a következő évek egyik izgalmas lehetősége is benne rejlik: a borászjelenlétek, mini mesterkurzusok, vezetett kóstolók vagy évjáratbemutatók hangsúlyosabb kommunikációja még több valódi találkozást teremthetne borász és fogyasztó között.
Nemcsak fogyasztói, üzleti találkozóhely is
A Borfesztivál másik, a látogatók számára kevésbé látható szerepe a szakmai kapcsolatépítés. Majdnem 60% jelölte meg célként a viszonteladókkal és vendéglátóhelyekkel való kapcsolatépítést.
Miközben tehát a rendezvény négy napja kívülről elsősorban fesztiválélmény, a standoknál közben üzleti beszélgetések, új kapcsolatok és későbbi együttműködések is születhetnek. A Borfesztivál ebben az értelemben egyszerre B2C és B2B platform: ugyanazon a pulton keresztül találkozhat egymással borász és borfogyasztó, kereskedő, sommelier vagy vendéglátós.
1458 bor, lehetetlen mindent végigkóstolni
A kínálat mérete önmagában is sokatmondó. A felmérésben szereplő standokon összesen 1458 bortételt rögzítettek. Az átlag medián 13 tétel volt, vagyis a standok felén legfeljebb 13, felén pedig ennél több bort lehetett kóstolni, miközben akadt olyan kiállító is, amely 80 különböző tétellel érkezett. Egyetlen látogató sem tud teljes egészében bejárni és végigkóstolni ennyi bort, ezért a hangsúly egyre inkább a tudatos választásra, a felfedezésre és az előzetes tájékozódásra kerülhet.
A pezsgő már régen nem mellékszereplő
A kínálat összetétele is tartogatott meglepetést. A boros standokon összesen 285 különböző pezsgőtételt lehetett megtalálni. Vagyis a felmért standok 57%-ánál szerepelt pezsgő a választékban.
Rozét valamivel több helyen kínáltak, ám összesen csak 85 rozétételt rögzítettek.
Ez már nem egyszerűen azt jelzi, hogy „pezsgőt is lehet inni” a Borfesztiválon. A számok alapján a buborékos borok jelentős kínálattal rendelkező kategóriává váltak a rendezvényen és jól tükrözik azt is, mennyit változott az elmúlt években a hazai pezsgőkultúra.
Az alkoholmentesített trend már megérkezett, de egyelőre kicsiben
Egészen más képet mutat az alkoholmentesített és alacsony alkoholtartalmú kategória. A kiállítók közül 18 stand jelezte, hogy ilyen speciális kínálattal is rendelkezik, ugyanakkor mindössze 31 alkoholmentesített vagy alacsony alkoholtartalmú tétel szerepelt az adatfelvételben.
Az 1458 összes rögzített tételhez viszonyítva ez alig több mint 2%.
A kategória tehát már láthatóan megjelent a fesztiválon, de még messze nem vált meghatározóvá. Éppen ezért érdekes lesz figyelni a következő évek adatait: a tudatosabb alkoholfogyasztás és a No/Low trend nemzetközi erősödése vajon milyen gyorsan jelenik majd meg a Borfesztivál tényleges kínálatában.
Az ezerforintos bortól a négyezer feletti kóstolóig
Az árak alapján is széles spektrum rajzolódik ki. Több, mint a fele kiállítónak lehetett találni 1000–1499 forint/deciliter közötti bort, miközben ennek a felénél lehetett 4000 forint/deciliter vagy annál magasabb árú prémium bort vásárolni.
A Borfesztivál tehát egyszerre ad lehetőséget könnyebben elérhető borok felfedezésére és olyan prémium tételek megkóstolására, amelyekkel a hétköznapokban jóval ritkábban találkozik a fogyasztó.
Erősen magyar, de egyre nemzetközibb
A kínálat eredete szintén jól kirajzolja a rendezvény karakterét. A felmért standok 71%-a kizárólag magyar borokat kínált, 21%-uk tisztán külföldi kínálattal érkezett, további 7%-nál pedig magyar és külföldi borokat egyaránt lehetett kóstolni.
A Budapest Borfesztivál alapja tehát továbbra is egyértelműen a magyar bor, ugyanakkor már jelentős nemzetközi kínálattal egészül ki. Ez különösen jól illeszkedett az idei évhez, amikor az amerikai kontinens díszvendégként kapott kiemelt szerepet.
Mit mondanak végül a számok?
A számok önmagukban csak pillanatfelvételek, az igazán érdekes történet ott kezdődik, amikor azt nézzük meg, mi van mögöttük. Egy négynapos fesztiváli jelenlét egy borászat számára idő, pénz, logisztika és emberi erőforrás, ráadásul a Borfesztiválnál az év egyik legintenzívebb időszakában, szüret idején. Ha mindezek ellenére a kiállítók legfontosabb céljai között nem pusztán az értékesítés, hanem a márkaépítés, a személyes találkozás és a kapcsolatépítés áll, az jól mutatja, hogy a bor világában az érték nem mindig mérhető azonnali bevételben.
