A legújabb kutatások és a régészeti leletek is egyértelműen azt bizonyítják, hogy Georgiából származik a legősibb borkultúra, amely 8000 éves múltra tekint vissza. Az itt készített borostyánszínű, héjon erjesztett, magas tannintartalmú natúr fehérborok érdekessége, hogy nagy részüket az évezredekkel ezelőtti technológia alapján készítik a mai napig, a qvevri agyagedényt hívva segítségül. Georgiát emlegetve sokaknak a narancsbor jut először eszébe, amiről szintén kell néhány szót ejteni.

De mi is az a qvevri? És mi fán terem a narancsbor?

A qvevri, vagy kvevri egy tojás alakú agyagedény, amelyet a bor készítésére, érlelésére és tárolására is használtak egész Georgia területén. Űrtartalmuk a 2 litertől egészen a 6-8 ezer literig terjed. A borkészítés során a fehér szőlők levét, a szőlőhéjat, a szőlőszárakat és a magokat is a qvevribe töltik, amelyet lezárnak és a földbe temetnek úgy 5-6 hónapra, mialatt az erjedés során különleges aromák fejlődnek a borban. Fontos, hogy az edényeket kiégetés után méhviasszal vagy zsírral kenik ki, megakadályozva a földben lévő folyadékok beszivárgását. Az agyag legapróbb pórusai viszont nyitva maradnak, így biztosítva a megfelelő légzést, oxidációs folyamatok zajlását a földbe temetett borban. Ettől az érlelési technológiától lesz különleges narancsos, borostyános színe és markáns, egyedülálló íze a bornak.

De mi köze a nálunk egyre divatosabb narancsbornak az ősi georgiai borkészítési eljáráshoz? A fehérszőlő héjával hosszabb ideig érintkező, mély aranyszínű, magas csersavtartalmú natúr borokat nálunk "narancsbornak" nevezik, míg hazájában, Georgiában "qharvis ghvino"-nak, vagyis borostyánbornak. A narancsbor elnevezés félrevezető, hiszen a bornak semmi köze a citrusfélékhez, színe viszont a narancs legkülönbözőbb árnyalataiban pompázhat. A nálunk közkedvelt narancsborok természetesen a legtöbb helyen már nem földbe ásott agyagedényekben, hanem acéltartályokban, fahordókban érnek, ezért is jelenthetjük ki, hogy az általunk kedvelt narancsborok őse a Georgiában évezredek óta készített „borostyánbor”.

Kaukázusi éghajlat

Georgiában az éghajlat és a domborzat szerencsés együttállásából kialakult mikroklímák teszik oly sokszínűvé a szőlőtermesztést és a borkészítést a mai napig. A Kaukázus ősi hegyvonulatai a növényeket megvédték észak felől a hideg légáramlatoktól, miközben a Fekete-tenger mérséklő hatást gyakorolt a terület klímájára, ideális körülményeket teremtve a borászati civilizáció bölcsőjének kialakulásához.

Több, mint 500 őshonos szőlőfajta közül a borvidékre látogatók számos olyan veszélyeztetett fajtával találkozhatnak, amellyel sehol máshol a világon.

Tudtad?

Kulturális jelentőségének bizonyítékaként az UNESCO a qvevriben történő ősi georgiai borkészítési hagyományt a szellemi kulturális örökség nemzeti műemlékei közé sorolja.

Georgia állampolgárai és vezetői már hosszú évek óta küzdenek azért, hogy országukat ne Grúziának, hanem Georgiának hívjuk, lakóit, hagyományait, kultúráját ne grúzként, hanem georgiaiként jellemezzük. Az ország iránti tiszteletből törekedjünk erre tudatosan.

A történelmi és a jelenlegi borkészítési eljárások összjátékának köszönhetően jelenleg Georgia a világ legdinamikusabban fejlődő és legizgalmasabb borrégiója. A georgiai konyha gazdag, gyógynövényes és fűszeres, egyedi kulináris hagyománya különleges gasztronómiai élményt nyújt, amit érdemes megkóstolni.

Az idei Budapest Borfesztivál díszvendége Georgia! Izgalmas gasztrokalandozások, autentikus fellépők és természetesen tengernyi tradicionális és modern technológiával készített georgiai bor vár minden borkedvelőt.

Gyere a Halászó gyerekek udvarba, fedezd fel, kóstold meg és szeress bele a georgiai borokba! Emeljük poharunkat a történelemre, élvezzük együtt a borban rejlő történeteket, amelyek elrepítenek minket a Kaukázus festői szőlőskertjeibe!